Ezen az oldalon olyan lehetőségeket mutatunk be Önöknek, amellyel jelentős összegeket spórolhat vállalkozásának. Vegyék figyelembe, hogy a weboldalon közölt információk az adott pénzügyi évben hatályos törvényeken alapulnak. Az oldalt folyamatosan frissítjük, ennek ellenére előfordulhatnak időközben hatályukat vesztő információk. Nem vállalunk felelősséget az időközben megváltozott jogi környezet miatti esetleg bekövetkező téves értelmezésért és károkért.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. pontja a) és c) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
„a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; …
c) bölcsődei szolgáltatás;”
Tehát adómentes juttatásnak tekinthető az, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében megtéríti a magánszemély által megelőlegezett összeget vagy pedig egy bizonyos összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy adott időpontig számoljon el.
A munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is.
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény, ahol a gyermek a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető, ha testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre.
A bölcsőde további szolgáltatásokat (például játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel, egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatás) pedig a gyermek 6. életévének betöltéséig nyújthat, így az ezen életkorig ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott bölcsődei szolgáltatások minősülhetnek adómentesnek.
A természetben adott juttatások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában foglaltak értelmében személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekinthetők, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) pontjának 3. alpontja alapján, az ott írt feltételek szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként vehetők figyelembe.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.28. pontja a) és b) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen
a)juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taó tv.) 7.§ (1) bekezdésének zs) pontja alapján:
az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.